• 
• 
• 

Meg lehet találni azt a szerepet, ami vonzóvá teszi a befektetőknek is

Mi lesz veled, péri reptér?

A győri önkormányzat tehát kényszerhelyzetben van. Tagi hitelének visszafizetésére még várnia kell. Hogy meddig, az a jövő kérdése, pedig a péri repülőtér eladásának története immár több évre tekint vissza. 2007. nyarán egy angol befektetői csoport érdeklődött a reptér iránt, mert egy fapados közép-európai központot álmodott meg a Győr melletti reptére. A tárgyalások el is kezdődtek, miközben a tulajdonostársak egyeztettek a reptér fejlesztéséről, amibe bevonták a korábban a legtöbb pénzt befektető győri Audit is. Aztán mire mindent leegyeztettek egymással, az angol befektető odébb állt, holott a terv szerint a tulajdonosok 2008. végére lefolytatván a pályáztatást, már a győztest is megnevezték volna. Helyette 2009. januárjában sikerült kiírni a pályázatot, amelynek első fordulójának határideje 2009. május 4-e lett volna. Sajnos egyetlen egy pályázat sem érkezett.
Tanulságos az angol befektető prezentációja, amelyben - számítva a repülés iránti vonzalom, és kereslet növekedésére, és a fapados légitársaságok által nyújtott változásokra a kínálatban, valamint a reptér kiváló elhelyezkedésére, az autópálya, és az ipari park közelségére - megfogalmazta, hogy a reptérnek elsősorban a fapadosokra kell koncentrálnia, a hangsúlynak pedig az alacsony díjakon, a gyors turnaroundokon, és a költséghatékony terminálon kell alapulnia. A befektető 2012-re hatszázezres forgalmat prognosztizált, ami már a működés ötödik éve lett volna. A lehetséges légitársaságok közül a Ryan Air-t, a Wizz Air-t és Air Berlin-t nevezte meg. A pályázó kiemelte, hogy a Győr-Pér repülőtér stratégiailag fontos eszköz a térség fejlődésében, és kedvező lehetőség a régió számára, hiszen „hatékony infrastruktúra nélkül nehéz elképzelni egy állásokat teremtő, dinamikus növekedést, amely kiaknázza a globális kereskedelem lehetőségeit.”
Az idő felülírta az elképzeléseket. Közbeszólt a gazdasági válság, amely nehéz helyzetbe hozta a fapados légitársaságokat is. Vajon csak a válság a ludas abban, hogy a péri reptér nem talált vevőre? Vagy az eladási koncepcióban van a hiba? Valószínű, nehéz lenne megmondani. Az azonban biztos, a 2010-es évet is úgy kezdte a reptér, hogy nincs vevője. Talán el kellene ismét gondolkozni: egyben, vagy külön érdemes értékesíteni? Készpénzben, vagy másban is történhet a fizetés?
A reptér egyébként köszöni, jól van. Mint a híradásokból kiderült, míg a regionális repterek a túlélésért küzdenek, a péri a tervhez képest 70 millió forintos többletbevétellel zárta az év utolsó hónapjait. Mindez persze csak szépségtapasz. Talán az alakuló Duna stratégia segíthet a reptér helyzetén, ha sikerül úgy beilleszteni Győr gazdaságfejlesztési potenciáljába, együtt a Győr-gönyűi és Győr-péri intermodeális logisztikai rendszerbe, ami túlmutat a régión is, és rá lehet fűzni egy Duna stratégia projektre.
- Az kevésbé jó hír, hogy miközben a befektetők azt mondták se Sármellék, se Debrecen, se Szombathely, hanem Pér, addig éppen Szombathelyet nevesítették regionális repülőtérnek. Két regionális repülőteret meg nehéz elfogadtatni mind a magyar kormánnyal, mind Brüsszellel. Ha a befektetőknek azt mondja a kormány, hogy hajlandó a péri reptérbe kétmilliárdot beletenni, akkor ők négy milliárdot idehoznak, így a győri háttérkapacításra máris megvan a fedezet, és ha ezt még összekötjük a gönyűi kikötővel, a tudásközponttal, akkor máris itt van az a klaszterközpont, amit rá lehet fűzni egy Duna stratégiára. Ezzel már lehet bombázni az Európai Uniót – vélekedett dr. Szegvári Péter a Regionális Fejlesztési Holding vezéigazgató helyettese.
- A péri reptérnek a látszat ellenére is van jövője – mondta Balogh József, a Nyugat-dunántúli Fejlesztési Tanács elnöke - Ám nagyot téved az, aki arra gondol, hogy itt egy nagy nemzetközi repteret lehet csinálni. Itt van a közelünkben Bécs, Pozsony, Budapest nemzetközi repülőtere, ezért Pérnek nem ez a jövője. A péri reptér, mint regionális reptér a kisebb nemzetközi és hazai forgalom lebonyolítására alkalmas. Ebben van a jövője és a teherszállításban – fejtette ki véleményét - A repteret akkor lehet elismertté tenni, ha olyan szolgáltatási egységeket létesítünk, amelyek az itt leszálló gépek karbantartását, kötelező átvizsgálását, és ezekhez az ezekhez szükséges magas műszaki kultúrájú alkatrészgyártást is lehetővé teszi. Ez a hármas jelenti a péri repülőtér jövőjét szerintem, különös tekintettel arra, hogy a repülőgépiparba történő beszállítás, magas színvonalú hightech-et jelent, amely ma már nincs messze az Audi motorgyár világszínvonalú produktumaitól, és magas termelési, műszaki kultúrájától, annál is inkább, mert több olyan vállalkozás működik már Győrött, ami a repülőgépiparnak szállít be, illetve képes rá.
- Ha így komplexen közelítjük meg a reptér jövőjét, akkor a péri repülőtér, nyugodtan állíthatom Magyarországon a regionális repterek között kiemelkedő szereppel bír majd. Egyébként a mai forgalma sem kicsi, tudomásom szerint a második legforgalmasabb regionális szereppel bíró repülőtér, elsősorban az Audi rendszeres és folyamatos használata miatt – mondta befejezésül Balogh József.
 

Eddig 0 hozzászólás érkezett

Ahhoz, hogy hozzászólhasson a cikkekhez regisztrálnia kell az oldalon.
Ha ezt már korábban megtette, akkor csak jelentkezzen be az oldal tetején.