Szabó Zoltán bízik a jövőben
Húsz év a szakképzés szolgálatában
Az egykor neves, virágkorában több mint hétezer főt foglalkoztató építőipari nagyvállalat, a GYÁÉV nevét napjainkban már egyedül csak a húszéves születésnapját idén ünneplő GYÁÉV Szakképzési és Továbbképzési Kft. viseli. Meglepő és egyben talán jelképes is, hogy a jövő szakmunkás generációját képező társaságban él tovább a nemzetközileg is elismert, jó nevű, és a szakemberképzésben mindig is élenjáró cég neve. A szakmunkásképzésben eltöltött húsz év tapasztalatairól kérdeztük a társaság elnökét, Szabó Zoltánt.
– Ma már valóban mi vagyunk a GYÁÉV, legalábbis abban, hogy folytatjuk az egykori nagyvállalat azon örökségét, hogy hozzájárulunk az építőipari munkaerő utánpótlásához, részt veszünk a szakmunkásképzésben, sőt a felnőttképzésében is hangsúlyozottan az építőipari szakmákat preferáljuk. Nálunk a hagyományokat folytatva az elmúlt 20 évben közel tizenötezren szereztek szakképesítést – tekint vissza a múltba Szabó Zoltán, akinek, mint a volt nagyvállalat oktatási osztályvezetőjének meghatározó szerepe volt és van ma is a szakképzéssel, továbbképzéssel foglalkozó társaság megalapításában, és folyamatosan eredményes működtetésében.
Az elmúlt két évtized nem volt könnyű a társaság számára. Érdekes, hogy milyen hasonló párhuzamok adódtak a húsz év alatt. A kft. akkor alakult, amikor a szakmunkásképzés válságos időszakban volt, hasonlóan az egész gazdasághoz. A rendszerváltozás időszakában a szakképzésben drámai változások következtek be, hiszen megbomlott az addig kialakult egyensúlyi helyzet. Építőipari vállalatok sora ment csődbe, szűnt meg, tanműhelyek számolódtak fel, és az építőipari visszaesés miatt természetszerűen a szakmunkások iránti igény is jelentősen csökkent. Ebben az időszakban csak olyan bátor és optimista szakemberek látták a kibontakozás lehetőségét a szakképzésben is, akik bíztak annak jövőjében, fontosságában és nélkülözhetetlenségében.
– A kialakult helyzetben persze, csak új megoldások, kezdeményezések jöhettek szóba. A GYÁÉV vezetői akkor ezt meglépték. Köszönet nekik, hogy ez az 1974-ben épült, ma is a szakképzés bázisát szolgáló intézmény nem került ebek harmincadjára, és jelenleg is ugyanazt a célt szolgálja, amiért akkor építették – vélekedik Szabó Zoltán és hozzáteszi: – A mostani gazdasági válság, a romló piaci lehetőségek és az építőipar folyamatos szűkülése miatt ma is sok helyen szűnnek meg azok a gyakorlati szakképző helyek a vállalkozásoknál, amelyek eddig biztosították a szakmunkásképzés gyakorlati hátterét. Ma az olyan csoportos képzőhelyekre, amelyek ezt a tevékenységet hivatásból választották, legalább akkora szükség van, mint az 1989-90-es években. Akkor is és ma is csak magunkra számíthattunk.
- Az első időszak azzal telt el – tér vissza a kezdetekhez a társaság elnöke - , hogy felépítsük magukat, mint önálló gazdálkodási és vállalkozási szervezetet. Jól lehetett látni 1990-től kezdve, hogy ha önálló építési vállalkozással nem indulunk el a piacon, akkor nem tudunk megfelelni az oktatás elvárásainak sem, mert a szakmát csak tanműhelyi körülmények között tanítani nem lehet. Kialakítottuk ennek megfelelően a saját állományú szakoktatói gárdát, akikkel már oktatási célú vállalkozásokat is el tudtunk indítani, és így a megtanult szakmai fogásokat valóságos munkákon tudtuk a tanulókkal begyakoroltatni. Ezért ma is nonprofit jelleggel működünk. A képződő szerény nyereséget mindig visszaforgattuk a fejlesztésekre, ma már ott tartunk, hogy a társaság kezdeti 6,8 millió forintos vagyona már meghaladja a százmillió forintot is.
Szabó Zoltán bízik a jövőben. Szakmunkásképzésre szükség van, de olyanra, amely rugalmasan igazodik a gazdaság igényeihez, tartalmilag, módszertanilag képes a fejlődésre. A társaság az elmúlt években a térség meghatározó szakképzési központjává fejlődött, önálló vizsgajogosultsággal. Nappali képzésen 380 tanuló vesz részt, és ez a szám évek óta szinte állandónak mondható. A felnőttképzésben 800-1000 hallgatót képeznek évente, ami azt is jelenti, hogy már többen tesznek sikeres szakmai vizsgát a felnőttképzésben, mint a nappali rendszerben.
- Tavaly átalakítottuk a társaság szervezetét és a túlélési stratégia, amit kialakítottunk, a válság ellenére is hozott szerény eredményt. Stratégiánk egyszerű. Lényege: értékeinket megőrizve változtatni, és folyamatosan fejlődni.
- Mosonmagyaróvár önkormányzatának támogatása, a szakképzési alap elszámolás, a felnőtt szakképzés, és az oktatási célú vállalkozás bevételei alapot adnak az idei eredményes munkára is. Ebben a feladatban a kamara, a szakiskolák társaságunkkal való együttműködése példaértékű. Figyelemmel az elmúlt két évtizedre, azt gondolom, ha továbbra is felelősséggel végezzünk munkánkat és megújulásra készen képviseljük a szakmunkásképzés érdekeit, akkor a következő éveink is sikeresek lehetnek. Ehhez továbbra is sok tanulásra, alkalmazkodásra, kapcsolataink erősítésére, bővítésére, és megbízhatóságunk fenntartására van szükség – összegezte véleményét a társaság elnöke, Szabó Zoltán.
Ha ezt már korábban megtette, akkor csak jelentkezzen be az oldal tetején.
- Választási gyûlés: bárhol bármikor?
- Még a dán karikaturista is kiakadt a Korán-égetésen
- Legyen népszavazás a budapesti parkolási rendszerrõl!
- Kevés az egészségturizmus fejlesztése az ágazat fellendítéséhez
- Öngyilkos merénylõ robbanthatott Észak-Oszétiában
- Állatkerti belépõt ér a tejesdoboz



