• 
• 
• 

Helyünk Európában

Közös program, közös felelősség

Bár hivatalosan hazánk csak 2011. január elsejétől tölti be az Európai Unió soros elnöki címét, bizony már most is napirenden vannak magyar vonatkozású kérdések és problémák. (Hogy pontosan mik ezek, azt lapunk előző számából megtudhatod.) Ez azért van, mert van az EU-ban három ország, amely úgy döntött, alaposan kihasználja a féléves elnökséget – úgy, hogy rögtön másfelet csinálnak belőle. Nem arra kell itt gondolni, hogy a spanyolok a „vesszenek a belgák és a magyarok, minek nekik az a fél év!” jelszóval önkényesen meghosszabbították a saját elnökségüket, hanem arra, hogy ez a három, egymástól jó messze található ország megállapodott abban, mi a fontos az unió jövőjére nézve.
És ez itt a lényeg. Megállapodások, konzultációk, megbeszélések, konferenciák, szakértői cserék sora kell ahhoz, hogy a három ország együttműködése zökkenőmentes legyen. De ezek közül mi mire való és hol, milyen szinten dőlnek el a kérdések? Ezt járjuk most körbe, figyelj.
Szükség szerinti gyakorisággal miniszterelnöki, külügyminiszteri, illetve európai ügyekért felelős államtitkári találkozókra kerül sor – ők azok az emberek, akik zárt ajtók mögötti tárgyalásokon eldöntik, majd utána egy sajtótájékoztatón elmondják, szerintük mi hogyan legyen. Az európai ügyekért felelős államtitkárok rendszeres találkozóik közül évente háromszor egymás fővárosában – egyszer tehát Budapesten is – folytatnak konzultációt a közös feladatokról.
Ahhoz azonban, hogy a miniszterelnökök és külügyminiszterek a legjobb döntéseket tudják hozni, szoros szakértői együttműködés szükséges. A szakértők minden területről elmondják véleményüket: környezetvédelemről, biztonságpolitikáról, energetikáról – csak hogy a legfontosabbakat említsük. A szakértői együttműködés létrehozásáért a külügyminisztériumok tisztviselői felelősek. Persze nem ússzák meg ennyivel. Munkaköri leírásukba tartozik az is, hogy előkészítsék a terepet a politikai döntéseket igénylő ügyekhez, és ha felsőbb szinten döntöttek róluk, végre is hajtsák azokat.
Ezeken kívül vannak még szakértő- és diplomatacserék. A spanyolok, magyarok és belgák összekötő diplomatákat küldenek egymás EU-elnökségi program központi koordinációját ellátó szervezeti egységeihez, hogy ezzel is hatékonyabbá és rugalmassá tegyék a kooperációt.
A külügyminisztériumok tehát egyfajta központként működnek: innen indulnak és itt találkoznak az információk. És ahhoz, hogy ez a másfél év a lehető legjobban süljön el, a külügyminisztériumoknak nagyon jól meg kell szervezniük még a legapróbb dolgokat is. Mert nemcsak az elnökségi program és az annak megvalósítására rendelkezésre álló másfél év közös, hanem a felelősség is.

Eddig 0 hozzászólás érkezett

Ahhoz, hogy hozzászólhasson a cikkekhez regisztrálnia kell az oldalon.
Ha ezt már korábban megtette, akkor csak jelentkezzen be az oldal tetején.