• 
• 
• 

Ingerküszöb

Aki nem ismerné fel a fenti idézetet, nos ez David Fincher A hetedik című kultuszfilmjéből származik, mely film megjelenésekor sokkolta a nézőket, a kritikusok pedig rajongtak az új képvilágért és a tartalomért is. Úgy látszik, a jelen kor sajtója a fenti idézet alapján válogatja össze tematikáját, címlapsztorijait. Kár, hogy az ominózus mondat a filmben John Doe, a kegyetlen sorozatgyilkos szájából hangzik el...
A furcsa bevezetővel annak a jelenségnek szerettem volna kellőképp megágyazni, mely a tényői borzalmas eset kapcsán volt tapasztalható. Magáról a gyilkosságról egy szót sem szeretnék írni, hisz aki arra vágyik, hogy részleteiben megismerhesse az esetet, az megteheti, a legtöbb lap örömmel hozta címlapján a borzalmakat, "korrekt" képekkel illusztrálva.
Pontosan ez az a jelenség, ami miatt, vagy inkább ami ellen érdemes tollat ragadni. Előzetesen annyit, hogy azon helyi és országos újságíró kollégák nevében, akik a korrekt tájékoztatás ürügyén (véres) részleteiben megismertették az esetet a nagy nyilvánossággal: ELNÉZÉST KÉRÜNK! Reméljük a hozzátartozókhoz a lehető legkevesebb jutott el ezen híradásokból. Ugyanitt kérünk elnézést a rendőrök nevében, akik csillapítva a döghúsra éhes sajtósok étvágyát, ezüsttálcán kínálják a fotósok elé a vérben száradó gyilkos eszközöket, hogy aztán ezeket felhasználva az újságírás legalján helyet foglaló szennylapok degenerált címlapokat montázsoljanak össze. Bocsánat a csúnya kirohanásért, de így érzem, és kész.
Elhiszem én, hogy nehéz elérni az ingerküszöböt - pláne értelmes, tartalmas írásokkal - de ez már azért egy kicsit túlzás, és azzal se fárasszon senki, hogy erre van igény. Túrót! (ide eredetileg csúnyább szó került) Hogy mire van igény, azt igen is a sajtó/média alakította, formálta, s ezért felelősséggel tartozik ha tetszik, ha nem. Kár az álszent szövegért, hogy ez a munkánk, meg hogy kötelességünk tájékoztatni az embereket. Tájékoztatnám az érintett zsurnaliszta társadalmat, hogy át tetszettek esni a ló túloldalára: a tájékoztatás egy ilyen ügyben - véleményem szerint - nem azt jelenti, hogy részletesen lekörmöljük, hogy mit, hova és hányszor szúrt, mennyi vér volt és milyen hatással volt ez az amúgy kőkemény és sokat látott zsarukra. Ezek ugyanis hatásvadász elemek, s bár a hatásvadászat önmagában nem bűn, egy ilyen esetnél azért etikailag erősen megkérdőjelezhető. Hát igen, etikai, erkölcsi szempontok alapján bizony sokáig lehetne vitatkozni azon, hogy a sajtónak miképp illene tálalni egy ilyen cselekményt (ami valószínűleg nem is bűntett, hisz az elkövető beteg ember is épp úgy áldozat, mint családtagjai), az biztos, ahogyan jelen esetben tették úgy nem.
Ja igen! Megragadva az alkalmat: innen üzenném annak a kedves szerkesztőnek és/vagy újságírónak, aki az egyik országos lapban a "Sátáni apa" címet tudta kitalálni írásának, hogy szégyellje a pofáját, a sajtóból pedig GTFO!

Eddig 1 hozzászólás érkezett

Ahhoz, hogy hozzászólhasson a cikkekhez regisztrálnia kell az oldalon.
Ha ezt már korábban megtette, akkor csak jelentkezzen be az oldal tetején.

1 Összes